Manapság az épített környezet jelentős szerepet játszik mindennapjainkban, hiszen itt dolgozunk, élünk, tanulunk és pihenünk. Azonban tudták-e, hogy ez az ágazat a globális GDP körülbelül 10%-át teszi ki?
Ezzel párhuzamosan a környezeti terhek egyik fő forrásává is vált, ami az energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásában is megmutatkozik. A jövőnket tekintve elengedhetetlen, hogy az urbanizáció és a népességnövekedés tükrében fenntarthatóbb irányt szabjunk a városi struktúráknak.
Az EnergyHub által végzett energetikai auditok és ESG fontossága e téren kiemelkedő, hiszen ezek révén átfogó képet kapunk arról, hogyan lehetne a felhasznált energiamennyiséget csökkenteni, és milyen lépéseket tehetünk az energiahatékonyság növelése érdekében.
Az épületek mint energiafelhasználók
Az épített környezet mint komplex rendszer, a világszerte felhasznált energia több mint egyharmadát fogyasztja. Az épületek nemcsak energiafogyasztók, de jelentős környezeti lábnyommal is bírnak.
A jövőben a tervezőmérnökök és építészek előtt álló kihívás az, hogy olyan épületeket hozzanak létre, amelyek kevésbé terhelik a környezetet. Gondoljunk csak bele, mekkora előrelépést jelentene, ha az épületek saját maguk termelnének energiát, például napfény vagy szélenergia felhasználásával.
Jelen pillanatban is léteznek olyan innovatív megoldások, mint a zöldtetők, amelyek nemcsak esztétikailag nyújtanak többet, hanem az energiatakarékosság és a fenntarthatóság irányába is tesznek lépéseket.
A fenntartható épített környezet egyik lényeges alapelve a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazása. De mit is jelent ez pontosan? A hulladék minimalizálása mellett nagy hangsúly helyeződik a felújításra és újrahasznosításra. Ha belegondolunk, milyen nagyszerű lenne, ha minden épületet úgy terveznénk, hogy az anyagok újra felhasználhatók legyenek, ezzel is csökkentve a nyersanyagok iránti igényt.
Példák a világ minden tájáról
Nézzünk meg néhány példát, hogy a világ különböző részein hogyan valósítják meg ezeket az elveket. Rotterdam egyik híres színháza és koncertterme például arra vállalkozott, hogy 2030-ra teljes mértékben klíma- és karbonsemleges lesz. Már most is „élő tetőt” telepítettek, amely tiszta energiát termel a napenergia segítségével és fenntartható vízhasználatot biztosít. Ez a projekt nemcsak az épület energetikai hatékonyságát növeli, hanem a városi hősziget hatást is mérsékli.
Oslóban egy különleges, úgynevezett energiapozitív irodaépület már most több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. Az épület tetőn elhelyezett fotovoltaikus panelek segítségével gyűjt napenergiát, míg a speciális betonszerkezete energiát tárol a hidegebb hónapokra. Az ilyen típusú építkezési elvek inspirálhatnak más városokat is a zéró károsanyag-kibocsátás elérésére.
Madridban az önkormányzati épületekben bevezették az energiafogyasztás valós idejű nyomon követését. Hála ennek az energiamenedzsment rendszernek, az energiahatékonyság javulását és az ebből fakadó költségmegtakarítást is elérték, miközben a károsanyag kibocsátást is csökkentették.